Szelektív hulladékgyűjtés: Lépések a „zöldebb” otthon felé – 2. rész

 

Mára hazánkban is elindult egy kedvező változási folyamat, melynek eredményeképpen egyre többen foglalkoznak tudatosabban a hulladék kérdéskörével. Ennek hatására sokan – amit csak lehetséges – szelektíven gyűjtenek a háztartásokban és a munkahelyeken is.

A törekvés jó, de további lépéseket tehetünk a kevésbé környezetkárosító magatartás irányába, ha igyekszünk megelőzni a hulladék keletkezését, ezzel csökkentve azt a mennyiséget, amit a szelektív gyűjtés után még tovább szelektálni kell és fel is kell dolgozni.

Ráadásul az újrahasznosíthatóság sajnos nem azt jelenti, hogy a hulladék 100%-osan újra felhasználható lesz, valamennyi környezetkárosító hatás mindig marad.

Milyen lehetőségeink vannak, ha a keletkező (újrahasznosítható) hulladék mennyiségét szeretnénk csökkenteni?

 

A gyártóipar tudatos fejlődése és fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, még ha az egyébként újrahasznosítható hulladék is. Ha olyan termékeket terveznek, amelyek gyártása, szállítása, eladása, használata, elhelyezése során, majd az aktív használat utáni amortizáció bekövetkeztével is minél kevesebb hulladék keletkezik és szennyeződés képződik, akkor beszélhetünk tiszta technológiáról.

Ebben a folyamatban már a tervezés fázisában igyekeznek csökkenteni a felhasznált nyersanyag és energia mennyiségét, a gyártásnál pedig szintén. A gyártási helyszínek tudatos megválasztásával pedig a szállítás környezetszennyező hatása is kiküszöbölhető, hiszen a helyben előállított, majd ugyanott megvásárolt termékeket egyáltalán nem, vagy csak rövid úton kell szállítani.

A tiszta technológia azt is jelenti, hogy a környezetre veszélyes anyagokat környezetbarát anyagokkal helyettesítik, illetve váltják ki, valamint törekszenek a tartós és hosszú élettartamú termékek tervezésére és előállítására, így a használati idő kitolódik és ezáltal sokkal kevesebb hulladék keletkezik.

A tartós és hosszú élettartam mellett fontos még a gyártott termékek fenntarthatósága és javíthatósága, figyelemmel például arra az egyszerű szabályszerűségre, hogy ha egy termék több elemből áll, akkor elegendő lehet csak annak az egy hibás vagy elhasználódott alkatrésznek a cseréje, melynek javítása után az egész termék használható tovább, ezzel meghosszabbítva az élettartamot.

Ezeken kívül a tiszta technológia jelentheti egy vagy több olyan termék kifejlesztését is, ahol a tervezés kimondottan az újra feldolgozhatóságra vagy az újra felhasználhatóságra van kiélezve és azon alapul, hogy az elkészült termék a használati ideje után a lehető legkevésbé terhelje a környezetet.

 

 

 

A háztartásokban és a munkahelyeken keletkező újrahasznosítható hulladékok nagy részét a csomagoló- és szállításhoz szükséges anyagok teszik ki.

Ha nem kezdünk mielőbb változtatni a korábbi gyakorlaton és szokásokon, annak beláthatatlan következményei lesznek a környezetünkre nézve.

Szerencsére ebben a tárgykörben nagy előrelépés figyelhető meg globális szinten is, hiszen például az Európai Unió környezetvédelmi stratégiája nagy hangsúlyt fektet a műanyag hulladékok keletkezésének visszaszorítására. Ennek értelmében 2030-ra minden műanyag alapanyagú csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie az Európai Unió országaiban.

Nagy szükség is van erre, hiszen Európában évente mintegy 25 millió tonna műanyag alapú hulladék keletkezik, és ennek jelenleg csupán mintegy 30 százalékát hasznosítják újra. A tengerpartokon keletkező hulladék 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki, és a műanyag hulladék nagyjából kétharmada csomagolóanyag. Ezek óriási számok és óriási problémát jelentenek, melynek megoldását nagy összefogással lehet csak elérni.

 

• A saját háztartásunkban már azzal is sokat léphetünk előre a környezettudatosabb élet felé, ha beszerzünk, vagy magunk készítünk pár erős vászontáskát a vásárlásokhoz, illetve külön vászon tárolót rendszeresítünk a pékáruknak, a gyümölcsöknek és a zöldségeknek, ezzel nullára csökkentve a műanyag szatyrok használatát.
• A csomagolt tízórait vagy ebédet ne fóliába vagy műanyag zacskóba tegyük, hanem egy olyan dobozba vagy táskába, amelyeket tisztítás után szinte korlátlan ideig használhatunk.
• A műanyag palackokba és dobozokba csomagolt folyékony élelmiszerek és italok helyett pedig igyekezzünk olyat választani, amit (visszaváltható) üvegben lehet megvásárolni. Ha nem váltjuk vissza ezeket, még mindig felhasználhatjuk például az otthoni befőzéshez, lekvárokhoz, szószokhoz, szörpökhöz.

 

 

Az újrahasznosított anyagokból készült tárgyak használata még nem annyira elterjedt hazánkban, de ígéretes irányba haladnak azok a kezdeményezések, amelyek tudatos döntésre sarkallják a vevőket/felhasználókat.

Az eredmény az lesz, hogy az emberek bátrabban és tudatosan választanak majd újrahasznosított termékeket tárolási, szállítási vagy éppen étkezési célra.

 

 

Ha ez már mind megvan és napi rutinként működik nálunk, akkor érdemes körülnéznünk a házunk táján abban a tárgykörben is, hogy mit tehetünk a környezettudatos tisztaságért.

Hogyan tudunk a takarítás és otthonunk tisztán tartása közben is felelősségteljesen, környezetünk védelmében cselekedni?

Erről lesz szó a következő bejegyzésben!