hulladékok lebomlási ideje

Hulladékok lebomlási ideje

Mennyi időbe telik, amíg egy PET-palack, egy alumínium italos doboz, egy befőttesüveg vagy egy búzakorpa tányér lebomlik? Melyek a legkörnyezetkárosítóbb anyagok, ahol a hosszú lebomlási idő még nagy előállítási munkákkal és károsanyag-kibocsátással is jár? Mit tehetünk mi, hogy jobb legyen a helyzet?
 
Ezekre a kérdésekre igyekszünk itt választ adni, és bízunk benne, ha csak egy-két apró lépéssel is, de a kedves olvasó is elindul a környezettudatos életvitel felé.
Az valószínűleg már senkinek nem újdonság, hogy egy átlagos háztartás rengeteg olyan hulladékot „termel”, amelyek sajnos nem komposztálhatók és a legjobb, amit tehetünk velük az, hogy szelektíven gyűjtjük és gondoskodunk arról, hogy eljusson egy erre létesült hulladékfeldolgozó üzembe.
 

A kidobott szemét

 
Az egyik legnagyobb tévhit ebben a kérdésben az, hogy azt gondoljuk, ha egy darab hulladékot kidobunk a szemetesbe, azzal meg is oldottuk a létezése problémáját.
Ez tévedés. Hiszen nincs olyan, hogy „kidobni”, mert a keletkezett hulladék egészen addig a rendszerünk része, amíg nem jut el valamilyen újrafeldolgozás fázisába, ezzel esélyt adva annak a lehetőségnek, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelve újrahasznosuljon.
A hulladékká váló anyagokra általánosságban jellemző, hogy minél több lépcsőben készül és minél nagyobb beavatkozáson esik át az eredeti alapanyag (és ezzel együtt eltávolodik eredeti formájától), annál nehezebben és egyre kevésbé alakítható vissza szerves vagy szervetlen alkotóelemekké.
A következőkben a különböző hulladékok lebomlási idejét szeretnénk megmutatni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy mindenkit elgondolkodtassunk és biztassunk arra, hogy próbálják meg ezen anyagok használatát a lehető legalacsonyabb szintre szorítani a saját háztartásukban.
 

A legnehezebben és leghosszabb ideig lebomló (csomagoló)anyag: üveg

 
Ha gyorsan kellene válaszolni, biztosan kevesen mondanák a jó választ, mert valamiért nem is gondolunk erre az anyagra úgy, mint a többi, egyértelműbben hulladéknak nevezhető társára.
Pedig a leghosszabb ideig lebomló anyag az üveg.
 
Üveg lebomlási ideje: 1 millió év
Vigyázzunk üvegtárgyainkra, és akkor hosszan kitartanak
 
 
Ahhoz, hogy az üveg lebomlása végbe menjen, azaz visszaalakuljon homokká, ami az előállítása előtt volt, a számítások szerint 1 millió évre van szükség.
Egyes tudósok szerint védett helyen, ahol nem éri elég behatás, ez az időtartam még több is lehet, így ők inkább becsülni sem mernek, inkább azt mondják: az üveg lebomlási ideje meghatározhatatlan.
Ehhez fontos azonban hozzátennünk, hogy egy üveg tárolóedények, palackok vagy más eszközök használati ideje sokkal hosszabb, mint egy más anyagú (pl. műanyag, papír) eszközé.
Tehát, ha választani kell és szeretnénk jó döntést hozni, vessük össze a használati időket és döntsünk az üvegtárolók használata mellett, hiszen akár évtizedekig is kibírja pl. egy üvegpohár vagy -palack.
 
ÜVEG – lebomlási idő: 1 000 000 + év
 

Újrahasznosítható anyag, de ha nem szelektíven gyűjtjük, hosszú ideig szennyezi a környezetet: alumínium és más fémek

 
Az alumínium lebomlási ideje a természetben 200-500 év, de újrahasznosítással nagyjából 6 héten belül új doboz készülhet belőle.
A fémek feldolgozása és belőlük használati tárgyak és csomagolóanyagok előállítása drága dolog, a gyártási folyamat elejétől a végéig nagy energia- és pénzbefektetést igényelnek, ezenkívül a legdrágábban kinyerhető alapanyagok közé tartoznak, ezért a visszagyűjtésük és az újrahasznosításuk nemcsak az elszánt környezetvédők érdeke.
Ha számokkal szeretnénk érzékeltetni, mit jelent visszagyűjtött anyagból dolgozni, akkor azt gondoljuk végig, hogy az első körben 100% energiát igénylő előállításhoz képest az újrahasznosítás utáni feldolgozás csak 5% energiát igényel.
Ha az alumínium dobozokat eldobálják az erdőben, vagy el ugyan nem dobják, de meg sem próbálják újrahasznosítani, akkor azok 500 év alatt „fogynak el”, lassú reakcióba lépve a környezettel. Újrahasznosítva viszont jelentős energia megtakarítása mellett pár héten belül újra ép tárgyként állhatnak a boltok polcain.
 
ALUMÍNIUM – lebomlási idő: 200-500 év
 

Műanyagmentes július

 
A nemzetközi környezetvédelmi „Műanyagmentes július” kampány kapcsán a műanyagok kerültek leginkább előtérbe, amikor bármilyen fórumon hulladék újrahasznosításról hallunk.

A Műanyagmentes július (Plastic Free July) hivatalos angol nyelvű videója :

Ha körülnézünk egy háztartásban – akár a sajátunkban –, meglepő arányban találunk műanyagot.

Majdnem minden napszakban, helyiségben és tevékenységnél jelen vannak a műanyagok.

Persze nem egy típusú műanyagról van szó, mert különböző feladatokra más és más összetételűt használnak a gyártók, és ezt jelzik is a termékek, csomagolások felületén.

Egységesen nem lehet megmondani, mennyi ideig tart a lebomlásuk.

Ha egy vékony falú műanyag pohárról beszélünk, az „csak” 50-100 évig szennyezi a környezetet, egy PET-palack ugyanakkor már kb. 500 évig…

A legismertebb műanyagok nevei az alkotóelemeinek rövidítéseiből alakultak ki, így megkülönböztetünk PET, HDPE, LDPE, PP műanyagokat.

A „P” előtag nem véletlenül szerepel mindegyikben, ezek azok az összetett, bonyolult molekulák, amelyek többszöri átalakítással jönnek létre és igencsak nehéz lebomlásra „késztetni” őket.

  • Ha megpróbáljuk elégetni, olyan anyagok keletkeznek, amelyek rákkeltő hatásúak,
  • ha a talajba kerülnek, olyan vegyületek oldódhatnak ki belőlük, amelyek a növények termékenységét gátolják,
  • ha pedig a tengerbe kerülnek, akár mikro méretűre szétesve, szétszóródnak mindenhová, súlyosan károsítva a tengeri élővilágot és műanyagot juttatva az emberi táplálékul is szolgáló halakba és más tengeri élőlényekbe.

MŰANYAG POHÁR (vékony falú) – lebomlási idő: 50-100 év

PET-PALACK – lebomlási idő: 500 év

 

A papír: viszonylag ártalmatlan, mert hetek alatt lebomlik

De gond van vele, ha az előállítását nézzük.

Ha nem hasznosítjuk újra, akkor újabb és újabb papír tárgyakat kell előállítani, ami pedig leginkább a fák kivágásával válik lehetségessé, tehát ezzel sajnos aktívan pusztítjuk a természetet ahelyett, hogy a meglévő papír használati tárgyainkat újrahasznosítva tennénk a környezetünkért.

Egy egységnyi papír előállításához 3 egységnyi fára van szükség tisztán, és ebbe még nem számítottuk bele azt a környezetkárosító hatást, ami az egész folyamat során jelen van, a fák kivágásától a késztermék szállításáig.

Ezeken a számokon javíthat az újbóli felhasználás, az újrahasznosítás, mert ebben az esetben már nem kell élő fákat feláldozni, de energiára akkor is szükség van a gyártási folyamathoz, hogy a különböző minőségű papírokból egységes, úgynevezett szürke papír keletkezzen.

Papír lebomlási ideje néhány hónap
A ledarált, vékony papírlap még gyorsabban lebomlik

 

Ha a háztartások szempontjából nézzük a dolgot, akkor az italos dobozokat kimosva, a papírzacskók és más papír alapú termékek használatát visszaszorítva tudjuk minimalizálni a papír jelenlétét az életünkben.

Azt is fontos tudni, hogy csak a tiszta papírt lehet újrahasznosítani, ezért az étellel, itallal stb. szennyezett papírt nem szabad a szelektív hulladékok közé dobni, mert úgysem tudják később papírgyártásra használni.

Igaz, hogy a lebomlási ideje jelentősen rövidebb, mint az üvegé (a papír, szerkezetétől, típusától függően, 2-4 hónap alatt lebomlik), de ebben az esetben az előállítás okozta környezeti károk miatt kell fokozottan figyelnünk a papírokra.

PAPÍR – lebomlási idő: 2-4 hónap

 

Elektronikai eszközök, amikor már nem működnek

Az elektronikai hulladékok azért jelentenek komoly gondot, mert eléggé összetettek, többféle anyagból állnak, leginkább fémekből és műanyagokból vegyesen.

Erősen szennyező hatásúak, nagyon nehezen és hosszú idő alatt, vagy egyáltalán nem bomlanak le, és néhány közülük veszélyes hulladéknak minősül.

Az újrafelhasználásra azonban biztató törekvések vannak, ezért érdemes ebben gondolkodni, hiszen az eszközök nélkül manapság nagyon kevés háztartás tudna létezni.

 

Környezetbarát csomagolás és termékek

Nem véletlenül foglalkozunk lebomló, egyszer használatos terítékekkel.

A rendezvényeken, fesztiválokon, ünnepségeken sokszor csak az egyszer használatos termékkel megoldható a vendégek kiszolgálása.

Csupán az utóbbi években jött szóba (sajnos), hogy gátat szabjanak a műanyag hegyek keletkezésének egy-egy ilyen esemény után.

Itt jönnek képbe – most már egyre többször – a lebomló terítékek, melyek főbb előnyei:

  1. Előállításuk sokkal kevesebb energiát igényel
  2. A nyersanyagok melléktermék-, illetve megújuló forrásból származik
  3. Biológiailag rövid idő alatt lebomlanak
 

Ezek az anyagok:

  • PLA (politejsav) – ipari komposztálás szükséges; lebomlási idő: 12 hét
  • Cukornád (bagasse, melléktermék) – ipari komposztálás szükséges; lebomlási idő: 12 hét
  • Fa – otthon is komposztálható; lebomlási idő: 1-2 év
  • Kartonpapír – klórmentes, otthon is komposztálható; lebomlási idő: 3-4 hónap
  • Búzakorpa – otthon is komposztálható; lebomlási idő: 30 nap
 

 

Fontos megjegyezni:

Az ipari komposztálás során az étellel szennyezett hulladékot is biztonságosan lehet komposztálni. A folyamat végén tápanyagban gazdag komposzt keletkezik, amelyet a termőföldre ki lehet juttatni.

Viszont Magyarországon ez a feldolgozási forma még nem megoldott sajnos. Pedig égető lenne. Érdekes módon az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban már évek óta működik.

Bővebben az ipari komposztálásról itt olvashatsz: Hulladék körforgás, ipari komposztálás


Búzakorpa tányér: a legzöldebb termék?

Érdemes kitérni rá, mennyire jól kitalált, környezetkímélő anyag a magas hőmérsékleten préselt búzakorpa.

Tudomásunk szerint ez a leginkább környezetbarát terítéktípus, amely csupán búzakorpát és egy kevés vizet tartalmaz.

Ráadásul fenntartható gazdálkodásból származik a nyersanyag.

A búzakorpa tányér otthon is komposztálható – lebomlási ideje csupán 1 hónap

Búzakorpa tányér lebomlási ideje: 30 nap
A búzakorpa tányérban még pizzát is süthetsz, hiszen 180 fokig hőálló

 

Néhány anyag, hulladék lebomlási ideje

Végül álljon itt egy felsorolás olyan anyagokról, amelyek nem egyértelműen károsak a környezetre, mégis megmutatják számunkra, hogy az ember jelenléte mindenképp olyan változásokat okozott a természetben, amelyeket nem tudunk letagadni, csak azon igyekezhetünk, hogy minél kevésbé legyünk a szűkebb és tágabb környezetünk terhére.

  • Banánhéj: 3-4 hét
  • Pamutkesztyű: 3 hónap
  • Narancshéj: 6 hónap
  • Furnér lemez: 1-3 év
  • Gyapjúzokni: 1-5 év
  • Bőrcipő: 25-40 év
  • Cigarettacsikk: 10-12 év
 

A lebomlási idő fontos tényezője

Nagymértékben változhat a hulladékok lebomlási ideje attól függően, mekkora a mérete, illetve mennyire van felaprózva, feldarabolva.

Ugyanis kritikus, hogy mekkora felületen érintkezik a környezeti romboló, mállasztó hatásokkal és lebontó és mikroorganizmusokkal.

A szerves anyagoknál ez különösen fontos, gondoljunk csak egy komposztra helyezett faágra, ill. faforgácsra vagy egy apróra vágott dinnyére szemben egy egész dinnyével.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük