Te is szeretsz jól öltözni? Tetszik a legújabb divat, de egyrészt drága az új ruha, másrészt csak az ökológiai lábnyomodat növeled, ha te is a fogyasztási őrületet választod? Megosztunk veled néhány elgondolkodtató tudnivalót és pár tippet, hogyan legyél környezettudatosabb az öltözködésben is!
Van lehetőség a választásra a ruházkodásban is
Napjainkban, amikor annyi szót ejtünk a környezettudatos életmódról és sokat hallunk a különböző iparágak káros voltáról, akkor jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az elsőre nem annak tűnő ruházati és textilipar igenis a legnagyobb mértékben környezetterhelő és környezetkárosító iparágak közé tartozik.
Nemcsak a gyártás során használt vegyi anyagok és festékek vagy az alapanyag előállításához szükséges földterület – gondoljunk csak a gyapottermesztésre – és vízigény – egyetlen hosszú szárú farmernadrág előállításához kb. 10-11 ezer liter vízre van szükség – miatt van ez így, hanem a divat által generált fogyasztási szokásoknak köszönhetően is.
Egyetlen farmernadrág előállításához szükséges víz: gyapottermesztés kb. 6-7 ezer liter + gyapotfeldolgozás, cérnagyártás, festés kb. 3-5 ezer liter.
Továbbá érdemes még látni, hogy a gyapottermesztő régiók, pl. USA déli része, Kína, Ausztrália, Dél-Amerika amúgy is vízhiánnyal küszködnek, ráadásul a textilgyárak nagy része igen környezetszennyező módon működik.
Mindemellett komoly törekvések is megjelentek a gyártók oldaláról annak érdekében, hogy ezek a riasztó számok ne öltsenek ilyen mértéket.
A Levi’s például használ visszaforgatott vizet is, illetve felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a környezet érdekében hogyan hosszabbíthatják meg ruháik élettartamát, illetve, hová adják tovább, ha már feleslegessé váltak: Levi’s Use and Reuse
Mire figyeljünk, ha környezettudatosan szeretnénk öltözködni?
Ahogy a fogyasztók egyre tudatosabban választanak élelmiszereket, tisztító- és tisztálkodószereket, úgy szerencsére a környezettudatos ruha- és textilgyártás, valamint a fenntartható öltözködés is egyre népszerűbbé válik, ennek eredményeképpen pedig a divat világában a környezetre és az egészségre káros, rövid élettartamú, egy szezonra használható holmik helyett környezetkímélő, egészséges és tartós használatra alkalmas darabok kerülnek a piacra.
Ennek a tendenciának köszönhetően egyre több divat- és textilipari cég forgalmaz biopamut vagy egyéb környezet- és bőrbarát alapanyagból gyártott ruhákat, fehérítés és vegyszeres kezelés vagy festés nélküli alapanyagokat, illetve reneszánszukat élik az újrahasznosított textileket, ruhaneműket árusító boltok és felbukkantak az olyan újszerű megoldások is, mint a műanyag tárgyak újrahasznosításából származó alapanyagok és az ezekből készülő egyszerűbb ruhadarabok.
Arra is érdemes figyelni azonban, hogy a ruhák, amelyeket megvásárolunk, méltányos kereskedelemből származzanak.
Ez azt jelenti, hogy a gyártók megfelelő árat kapnak az elkészült darabokért és azokat elkészítő alkalmazottak a jogaikkal tisztában lévő, saját akaratukból, tisztességes körülmények között dolgozó felnőttek.
A gyerekmunka és a kizsákmányolás más módjai ugyanúgy nem megengedhetők, ha tudatosan és jól szeretnénk választani. Sajnos a divat és az ún. „fast fashion” ruházati cégek fellendülésének egyik hajtóereje az egyre olcsóbb munkaerővel való dolgoztatás.
A dolgozók kihasználásával, vagy még rosszabb esetben gyerekek dolgoztatásával készülő ruhadarabok úgy kerülnek az általunk is ismert ruházati márkák üzleteibe, hogy nekünk, mint vásárlóknak csak sejtéseink lehetnek arról, hogy az olcsó árunak mi is a valódi ára. Pedig ha jobban belegondolunk, azt valakinek akkor is meg kell fizetnie, mert a ruházati cégek profitja biztosan tartja magát.
Egy másik nem elhanyagolható probléma, hogy a ruhák legnagyobb hányada veszélyes és káros munkakörülmények között készül számos fejlődő országban.
A varrodák esetében nemcsak az azt befogadó épület lehet veszélyes, hanem rengeteg mérgező anyag lehet a dolgozók környezetében szabálytalanul tárolva, a munka- és környezetvédelmi előírásokat be nem tartva.
A farmernadrágok például különösen veszélyesek lehetnek, mert az indigó ruhafesték, amit kőszénkátrányból és más mérgező vegyszerekből készítenek, a Kínában gyártott farmerek 90%-ának festési alapanyaga.
Mi a baj a „fast fashion” ruhákkal?
A „gyors divat” (ezt jelenti magyarul a fast fashion) kultúrája arra ösztönöz, hogy a vásárlók gyakran cseréljék a ruhatárukat, legkésőbb szezononként szabaduljanak meg a régebbi, csak párszor (vagy esetenként egyáltalán nem) viselt daraboktól az új, olcsó ruhák javára.
A fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérések szerint a harmincas éveik elején járó nők a legnagyobb ruhafogyasztók.
Ez a korcsoport átlagosan 35 kilogramm (!) ruhaneműt vásárol össze egy év alatt, amely nem kis mennyiség és ennek nagy részét egy éven belül vagy kidobják, vagy nem is hordják, és sajnos csak elenyésző részük kerül újrahasznosításra vagy eladományozásra.
A fast fashion üzletág napjainkban is rohamosan bővül. A ruházkodással kapcsolatos iparág termelése 2000 és 2014 között megduplázódott, ami annak köszönhető, hogy az átlagos fogyasztó évről évre egyre több ruházati cikket vásárol, és csak fele annyi ideig tartja meg azokat, mint mondjuk tette azt 15 évvel ezelőtt, ezzel a viselkedésével óriási mennyiségű textilhulladékot állítva elő.
Csak az Európai Unióban éves szinten mintegy 1,5-2 millió tonna használt ruha keletkezik, amelyből csupán a legjobb minőségű cikkek egy tizedét értékesítik újra helyben, a többit jellemzően a szegényebb országokba exportálják.
Magyarországon a szegények számára adományozott használt ruhák igen jelentős része pedig a kályhákban végzi, még jelentősebb helyi környezetszennyezést okozva.
Mit tehetünk a változásért vásárlóként? Tippek!
A fenntartható öltözködés terjedésében jelentős szerep jut a vásárlóknak, hiszen a döntés a ruházat megválasztásában a fogyasztóké.
Vannak területek, ahol azonnal érzékelhetjük a felelős döntés előnyeit. Ilyen például,
- ha környezetbarát ruhafestékkel festett ruhát veszünk (vegyszermentes ruhatár),
- ha kevesebbet mosunk (víztakarékosság),
- ha a kinőtt vagy megunt ruhákat átalakítjuk,
- illetve, ha már semmiképp nem tudjuk ezeket a saját házunk táján hasznosítani, akkor elcseréljük vagy eladományozzuk olyan személyek számára, akikről tudjuk, hogy nem tüzelőanyagnak fogják használni.
Szerencsére egyre többen fordulnak a környezettudatos élet és ezáltal vásárlás felé, ezért is van létjogosultsága az olyan kezdeményezéseknek, ahol közösségi ruhacsereberére vagy vásárra invitálják, buzdítják az érdeklődőket.
Keresd ezeket a lehetőségeket Te is a környezetedben, érdeklődj a hasonlóan környezettudatosan gondolkodó barátaidtól, tájékozódj, olvass tematikus blogokat, amelyeken biztosan értékes információkhoz juthatsz a témával kapcsolatban!