Mosás: lépések a „zöldebb” otthon felé – 4. rész

 

Előző bejegyzésünkben a környezetbarát és tiszta otthon megteremtésének módszereiről és eszközeiről írtunk, de akkor csak a takarítás témakörét jártuk körül alaposabban, nem tértünk ki a mosásra és a ruhák környezetbarát anyagokkal való kezelésére, mert úgy ítéltük meg, hogy ez a fejezet is van annyira komplex, hogy szentelhetünk neki egy külön bejegyzést.

A mosás esetében is érdemes átgondolni, hogy a folyamatban mely pontokon van lehetőségünk környezettudatosságra, az eddigieknél környezetbarátabb megoldások keresésére és választására, illetve azt, hogy milyen döntésekkel, változtatásokkal csökkenthetjük a környezetünkre háruló negatív hatásokat.

 

 

A boltokban kapható folyékony vagy por állagú mosószerek a legtöbb esetben legalább 10-féle összetevőt tartalmaznak, amelyeket alapos kutatómunkával annak érdekében kísérleteztek ki, hogy a kimosott ruhák tiszták, puhák, színtartóak és illatosak legyenek, de azt nem, vagy csak nagyon érintőlegesen vették figyelembe, hogy ezek az összetevők milyen hatással vannak a környezetre, vagy akár az emberek bőrére, akik a ruhákat viselni fogják.

A mosószerekben használt anyagok sok esetben váltanak ki allergiás reakciót az erre érzékeny embereknél, a tiszta ruha kellemes érzete helyett viszketést és kiütéseket okoznak, illetve súlyosbíthatják az eleve meglévő ekcémás panaszokat is.

A különböző enzimek és tenzidek segítségével a mosószer előbb eltávolítja a szennyeződéseket (akár a vért, a fűfoltot, a gyümölcsfoltot és még a zsírt is), majd pedig a ruha textilszálaira tapadva egyfajta bevonatot képez, amely a puhaságot okozza és azt, hogy a szálak ne bolyhosodjanak, mert ezáltal kevésbé tapadnak hozzájuk a szennyeződések is.

Érdemes tudni, hogy ezek a vegyületek 50 Celsius fok körüli hőmérsékleten fejtik ki legjobban a hatásukat, sőt, efelett egyszerűen lebomlanak anélkül, hogy bármi történne a ruhákkal. Ezért teljesen felesleges magasabb hőfokon mosni, ha enzimes mosószert használunk.

Ha semmi más változtatást nem eszközölünk a háztartásban a környezettudatosabb élet felé, csak azt a tanácsot megfogadjuk, hogy lehetőség szerint 40-50 fok körüli hőmérsékletű mosóprogramokat választunk a gépünkön, már azzal is sokat tettünk a környezetért, hiszen a víz felfűtése jelentős többlet energiákat igényel.

A fehér ruhákhoz ajánlott mosószerekhez fehérítő adalékot kevernek, amely legtöbb esetben optikai fehérítő anyagokkal egészül ki és valójában a tisztasághoz nincs semmi köze, csak látványosan fehérré teszi a textileket az ibolyántúli sugárzást elnyelő, kék fényt kibocsátó vegyületek segítségével.

A színes vagy fekete ruhákhoz színvédő adalékkal kevert mosószert ajánlanak, amely anyagokat szintén vegyészeti laborokban állítják elő. A mosószerek tartalmazhatnak még vízlágyító anyagot és a habképződést akadályozó adalékokat is.

 

 

Ezek az anyagok sok esetben szinte csábítanak a vásárlásra, olyan jónak tűnnek a felhasználó szempontjából is, de ha környezettudatosan szeretnénk dönteni ebben a kérdésben, érdemes megnézni, hogy milyen termékeket találunk a boltok polcain a környezetbarát szekcióban, illetve pár változtatást a szokásainkon is eszközölhetünk, hogy hatékonyabban tudjuk tisztára mosni a ruhatárunkat.

A szennyeződések hatékonyabban történő eltávolítására vessük be a nagyanyáink által sokszor alkalmazott áztatást, ami ugyan kicsit időigényes, de az eredmény jól látható lesz a ruhákon.

A vegyszeres mosószerek helyett használjuk bátran az alábbiakban felsorolt lehetőségek egyikét, kitapasztalva hogy melyik vagy mely kombináció hozza meg számunkra a várt eredményt.

 

 

Praktikus, olcsó és hatékony megoldás a házi mosógél készítése.

Csupán három összetevőt kell összekeverni a megfelelő arányban:

 

Tűzhelyen elkeverjük a forró vízben a mosószappant, míg teljesen feloldódik, majd fokozatosan hozzáadjuk a mosószódát. Kicsit felforraljuk.

A lehűlt géles állagú folyadékot még át keverjük, és máris használható.

Egy adag ruha (4-5 kg) mosásához kb. 1 deciliter szükséges.

 

 

Az Ázsiában őshonos mosódiófa vagy szappanfa termése, melyben nagy arányban található meg a szaponin, amely egy erős zsíroldó és tisztító tulajdonságokkal rendelkező anyag, vízzel érintkezve gyakorlatilag ugyanúgy viselkedik, mint a hagyományos szappan.

Önmagában alkalmas az átlagosan szennyezett ruhák és egyéb textilek 40 fokon való mosására. Erősen szennyezett textíliáknál előzetes áztatásra és világos vagy fehér ruhaneműk esetén mosószóda hozzáadására is szükség van. Mosószóda nélküli használat esetén a fehér textíliákat egy idő után szürkévé teheti.

A mosódió nagyobb drogériákban is beszerezhető. Első felhasználáskor érdemes 10-15 percig áztatni a szemeket, majd csak ezt követően, egy vászonzacskóba téve tegyük be a mosógépbe, a mosandó ruhák közé.

Egyre több helyen árusítják folyékony kiszerelésben is, melynek köszönhetően az előkészítéssel sem kell időt tölteni. A műanyag flakonos csomagolás és az ipari előállítás révén ez a változat kevésbé környezetbarát, de a termék így is hordozza a mosódió alapvető előnyös tulajdonságait. Például azt, hogy a hagyományos mosószerekkel ellentétben nem tartalmaz bőrirritációt okozó és a környezetet szennyező foszfátokat és tenzideket.

 

 

A mosószóda hatásában leginkább a szódabikarbónához hasonlít, de annál lúgosabb anyag. Hatékony zsíroldó és tisztítószer, amely vízlágyító hatásáról is ismert.

Fehér és színes ruhákhoz egyaránt alkalmazható, nem fakít, nem hagy foltot a ruhán. Világos vagy fehér textíliák esetében adható hozzá kis mennyiségű fehérítő só is a mosáshoz.

A mosószóda univerzális tisztítószer. Nemcsak mosáshoz, de súroláshoz, mosogatáshoz is kitűnő.

Áztatáshoz, erősen szennyezett ruhák előkezeléséhez is használható. Ebben az esetben 15 liter vízhez 1-2 evőkanál mosószódát elegendő elkeverni és a ruhákat ebben áztatni pár órát vagy fél napot, a szennyeződések mértékétől függően.

 

A vadgesztenye ugyanazért alkalmas a mosásra, mint a mosódió. Szaponint tartalmaz és a vízben való kioldódás után ez tisztító hatású. Ezenkívül nagy előnye, hogy mivel helyben terem, nem kell Indiából vagy más nem túl közeli helyekről ideszállítani, így az ökológiai lábnyoma is jóval kisebb.

A használata egyszerű, hasonlóan a mosódióhoz:

 

Indulhat is a mosás. Egy adag (4 szem) gesztenye 2-3 mosásra elegendő.

 

 

Azok számára, akik fával fűtenek kézenfekvő lehet a bőven rendelkezésre álló fahamu tisztítószerként való alkalmazása.

A hamulúg a mosószódához hasonlóan szintén univerzálisnak mondható tisztítószer. Kiváló zsíroldó hatású, alkalmazható általános tisztítószerként, áztató- vagy akár mosószerként is.

Fontos, hogy csak száraz, festék- és pácmentes keményfa hamuja megfelelő hamulúg készítésére. Semmiképp sem jó a vegyszerrel átitatott, bontásból származó fa hamuja a célra.

Tapasztalatok szerint a fa típusától is függ a szer tisztító hatása, az akácnak és a bükknek például nagyon jó a hamulúgja, viszont a nyárfáé és a fenyőé valamivel gyengébb.

A hamulúg úgy készül, hogy a tiszta fahamut a térfogatának megfelelő háromszoros mennyiségű forró vízzel felöntjük. Egy-két napos állás után a tetején úszó darabkákat szűrővel leszedjük, a tiszta oldatot pedig lemerjük a leülepedett hamuról. Az eredmény egy enyhén zöldes színű, kissé nyúlós folyadék lesz, amit azonnal fel is használhatunk.

 

 

A használatát tekintve a hamulúg nagyon hasonlít a mosószódához. Nagyon szennyezett fehér vagy világos színű ruhákat ajánlatos fél napra beáztatni, mosásnál pedig önmagában vagy kis mennyiségű környezetbarát mosószerrel elkeverve használhatjuk.

Az adagolás a mosandó ruha mennyiségétől és a lúg töménységétől függ. A nem túl piszkos ruhák mosógéppel való mosásához kb. 2-4 dl oldat szükséges. Fontos viszont, hogy a hamulúg fakító hatású, vagyis legjobb, ha csak fehér ruhák esetében alkalmazzuk önmagában.

 

A hamulúg erősen maró hatású folyadék, ezért használata gondos körültekintést igényel. Vigyázni kell, hogy a szer szembe, szájba ne kerüljön. A mosáshoz viseljünk gumikesztyűt. Tárolása gyerekektől elzárt helyen, jól záródó, felcímkézett üvegben ajánlott.

 

 

A mosás utáni öblítő használatra a reklámok ösztönző hatására szokott rá a háztartások igen nagy százaléka.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az a ruha, ami nem illatozik már messziről, az biztosan nem is tiszta, pedig ez nem igaz.

Persze, ha mindenképp illatokra vágyunk, az öblítők illatosító szerepe remekül kiváltható természetes anyagok használatával. Ilyenkor készíthetünk házilagos módszerekkel és anyagokból környezetkímélő „öblítőt”.

Keverjünk össze egy csésze mosószódát, egy csésze háztartási ecetet, egy csésze vizet és 5-10 csepp illóolajat, és ezt tegyük az öblítőnek való rekeszbe. Az illóolaj lehet például levendula, amelynek fertőtlenítő tulajdonsága is van, vagy citromolaj, amely pedig frissítő hatású. Ezekkel a természetes anyagokkal nemcsak a bőrünket kíméljük, hanem a környezetünket is.

 

 

 

A legjobb, ha ezeket a folyamatokat egyszerűen kihagyjuk a rendszerből.

A frissen mosott ruhákat lehetőség szerint mindig szabad levegőn szárítsuk, szépen kisimítva, elrendezve az éleket, a blúzokat, ingeket és vastagabb anyagú pólókat pedig rakjuk vállfára, úgy kevésbé lesznek gyűröttek, rendezetlen hatásúak.

A teregetés lehet, hogy kicsit több időt fog igénybe venni, de ezzel a kis plusz odafigyeléssel biztosan megspóroljuk a vasalást.

Most, hogy már végigtárgyaltuk a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, illetve azt, hogy ezeknek hogyan csökkenthetjük a mennyiségét, valamint az összes belső élettérben felmerülő tisztítási és takarítási módot, áttérhetünk otthonunk külső részére, ezen belül is a kertre és a kertészkedésre.

A következő bejegyzésben a tiszta termelés fogalmával ismerkedünk meg, tartsatok velünk!