A környezettudatos vásárlás nemcsak a spórolásban segít, tehát nemcsak anyagi értelemben fontos, hanem jelentős lehet a szerepe a fenntartható fejlődésben is. A vásárlási szokásaink ugyanis nagymértékben meghatározzák a háztartásunk hulladéktermelését, ezáltal pedig a környezetterhelés mértékét is.
1. Ne essünk a túlfogyasztás hibájába!
Figyeljünk a tényleges szükségleteinkre és ne vásároljunk meg feleslegesen dolgokat, csak azt, ami feltétlenül kell. Ne felejtsük el, hogy minden, amit megveszünk a boltban, nem kevés anyag- és energiafogyasztás árán jött létre, hogy aztán a folyamat végén hulladékká váljon.
A reklámok, a promóciók és akciók mind-mind arra próbálnak ösztönözni minket, hogy vásároljunk, még akkor is, ha valójában nincs is szükségünk arra az adott dologra. Rávesznek bennünket, hogy a még működőképes eszközeinket lecseréljük, megmagyarázzák, hogy az eddiginél egy sokkal jobb és persze divatosabb eszközt tudunk az aktuális ajánlattal olcsóbban megvásárolni.
Az akciók és reklámozásuk ráadásul azért is fontosak a kereskedők számára, mert a segítségükkel az embereket becsábítják a boltba, és ha már egyszer bementek, akkor bizonyára venni fognak valamit.
Ezeket a vásárlást ösztönző trükköket elkerülendő nagyon fontos szem előtt tartani a saját igényeinket, amit sajnos nagyon megnehezít a reklámok jelenléte és a társadalmi nyomás, amelyek újabb és újabb látszólagos vagy vélt igényeket kívánnak bennünk ébreszteni.
A mindennapokban, az élelmiszerek és más, a háztartásban szükséges dolgok beszerzésekor hatékony megoldás lehet a túlfogyasztás elkerülésére, ha heti menüket írunk össze és az ez alapján készült bevásárlólistával indulunk el otthonról.
A tudatos vásárló tudatosan kizárja a vásárlásra ösztönző ingereket és megérti, hogy milyen mechanizmusok mozgatják az embereket a reklámok és akciók hatására. Fontos, hogy lássuk: mivel akarnak hatni ránk, mi a célja, hogy állandóan változtatják a boltok elrendezését, illetve hogy átgondoljuk, hogy valóban árleszállítás van, amikor ezt kampányolják, vagy csak el kívánják velünk hitetni, hogy az akciós termékeket akkor is érdemes megvenni, ha éppen nincs is rá szükségünk.
Ha felismerjük a trükköket, amivel felesleges vásárlásra akarnak bennünket ösztönözni, akkor védekezni is egyszerűbb lesz ellenük és ezzel elkerülhetjük a túlfogyasztást.
2. Kövessük végig a termék útját!
Napjainkban sok olyan terméket találhatunk a boltokban, amely részben vagy egészében távoli tájakról érkezik. A termékek szállítása amennyiben közúton vagy a levegőben történik, biztosan környezetszennyezéssel jár, egyes esetekben riasztó méreteket öltve.
Egy Németországban készült tanulmány szerint egy átlagos (az ottani üzletekben kapható) gyümölcsjoghurt nagyjából 3800 kilométert utazik, mire az alapanyagai a feldolgozóüzembe, majd a joghurtok kész termékként a fogyasztóhoz eljutnak. A helyi és egyben hazai termékek előnyben részesítése mellett nem csak az az érv szól, hogy ezáltal a helyi ipart és munkahelyeket támogatjuk, hanem az is, hogy ha tudatosan választunk, akkor a szállítási távolságok csökkennek és a környezetszennyezés mértéke is lényegesen kisebb lesz.
A legnagyobb probléma az, hogy a termelő és fogyasztó között több közvetítő is állhat, ilyen például a feldolgozóüzem és a nagykereskedő. A környezettudatos fogyasztás fontos alapelve az is, hogy törekedjen e lánc lerövidítésére vagy akár teljes kiiktatására.
Ilyen törekvések lehetnek a helyi közösségi rendszerek, amelyeket a világ több pontján már sikerrel alkalmaznak.
Ezek lényege, hogy a vásárlók közössége szerződést köt egy mezőgazdasági termelővel (többnyire organikus gazdasággal), amely megállapított rendszerességgel (hetente, kéthetente) meghatározott mennyiségű (kis vagy nagy doboznyi) idényzöldséget, gyümölcsöt szállít a közösség tagjainak.
A közösség tagjai meg is látogathatják a gazdaságot, sőt, ott idénymunkát vállalhatnak. A rendszer így kölcsönös előnyökhöz juttatja a szereplőit, a vásárló ismert forrásból, előre megállapított áron rendszeresen áruhoz jut, a termelő pedig bizonyos lehet abban, hogy termését kedvezően értékesíteni tudja.
Ilyenfajta vásárlói online közösségre, illetve rendszerre jó példa a NekedTerem vagy a YouTyúk. Az biopiacok is egyre nagyobb teret nyernek, ahol szintén közvetlenül a termelőkön keresztül lehet hozzájutni idénytermékekhez és olyan feldolgozott élelmiszerekhez is, mint a sajtok vagy a húsáruk. További pozitív kezdeményezés a „Szedd magad!” rendszerű értékesítés, amikor ellátogathatunk a termelők földjeire, gazdaságaiba, és mi magunk szüretelhetjük le a gyümölcsöket és más terményeket.
3. Nézzük meg a termék csomagolását!
A háztartási hulladékok majdnem fele csomagolási hulladék, amely mennyiség egy év alatt egy négytagú család esetén több mint 400 kg-ot jelent. Ennek a hulladék tömegnek a nagy része műanyag és papír csomagolóanyag.
Az üzletekben kapható termékek javát jelentős mennyiségű többletcsomagolás fedi, mely a háztartásokba kerülve szinte azonnal a szemetesbe kerül, sajnos sokszor szelektálás és ezáltal az újrahasznosítás lehetősége nélkül.
A fogkrémeket a tubuson kívül kartondoboz is óvja, a bonbonokat és más édességeket látványos, dekoratív, színes papírok, műanyagok és szalagok közé rejtik, a szeletelve csomagolt sajtok minden egyes szeletét műanyag fóliák választják el egymástól, a gyümölcsöket pedig fóliával betekert, habosított műanyag tálcán kínálják.
Ez a túlzásba vitt csomagolás sokszor azért van, hogy segítse eladhatóvá tenni a terméket, azonban ne felejtsük el, hogy a gyártásuk során sok nyersanyag és energia kerül felhasználásra végül is feleslegesen, mert az eredmény az, hogy végül a hulladékhegyeket szaporítják.
Ma még a legtöbb termék „szépen” be van csomagolva – remélhetőleg ez változik a jövőben
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy fogyasztóként tulajdonképpen kétszer fizetünk a csomagolóanyagért. Először a boltban, amikor megvásároljuk a terméket, hiszen az árban a csomagolás díja is benne van, majd másodszor pedig szemétdíj formájában.
A környezettudatos vásárló mindenképpen a csomagolásmentes termékeket részesíti előnyben és törekszik arra, hogy ne keletkezzen feleslegesen még több hulladék.
A legjobb, ha tartósan használható anyagokból saját szatyrokat és zsákokat alkalmaz a bevásárlásokhoz. Keresi a többször használható csomagolásokat (pl. betétdíjas üvegpalackok) és az egynemű, újrafeldolgozható csomagolóanyagokat (elsősorban üveg, fém, papír).
4. Tájékozódjunk a termék várható élettartamáról!
Környezettudatos vásárlóként olyan termékeket válasszunk, amelyeket minél többször és minél tovább fel tudunk használni. A környezettudatos fogyasztás nem a mennyiségről, hanem a minőségről szól. A vásárlásnál legyen fő szempont az adott termék garanciaideje (minél hosszabb, annál jobb), a javíthatósága és hogy hulladékként pedig újrafeldolgozható legyen.
A tartós termékek általában többe kerülnek a rosszabb minőségű, ezáltal rövidebb élettartamú társaiknál, azonban hosszú távon megtérül áruk, de sajnos a magasabb ár nem feltétlenül jelent mindig jobb minőséget, ezért a vásárlásaink előtt mindig érdeklődjünk, olvassuk el a már meglévő vásárlói tapasztalatokat. Az interneten ezekhez az információkhoz könnyen hozzáférhetünk.
5. Tájékozódjunk a termék összetételéről és előállításának folyamatairól!
Keressük a környezetbarát termékeket és csomagolásokat, de legyünk ezekkel is óvatosak, hiszen az „öko”, a „bio” vagy akár a „környezetbarát” jelzőket ma már marketing alapon is használják, mert jobban eladható egy termék ilyen megközelítésben.
(Bár ezek felhasználását szabályok kötik, nézd meg erről szóló cikkünket is.)
Minden esetben gondoljuk végig, hogy ezek a jelzők az adott termék, illetve csomagolás esetén mit is jelenthetnek.
Felmérések szerint a magyar vásárlókban is megvan a készség arra, hogy környezetbarát termékeket vegyenek, akár úgy is, hogy valamennyivel többet kell fizetni értük. Az igazi baj az, hogy a gyártók – a vásárlók növekvő ökológiai érzékenységét és környezettudatosabb szemléletét kihasználva – termékükről hamis képet alkotnak, vagy megtévesztő módon tájékoztatnak róla.
A környezetbarát termékeknek és a rajtuk elhelyezett tájékoztatóknak akkor van értelmük, ha segítik a fogyasztót a tájékozódásban és az információk hitelesek. Ha a termék csomagolásán elhelyezett szimbólum vagy logó valóban azt jelzi, hogy a termék gyártását és teljes életútját úgy tervezték meg, hogy minél kisebb kárt okozzon a környezetben, akkor van értelme annak is, hogy a vásárló ezzel a szimbólummal megjelölt termékeket keresse az üzletekben.
A kereslet megnövekedésével a gyártók és kereskedők is érdekeltek lesznek abban, hogy növeljék a környezetbarát termékek és szolgáltatások kínálatát.
6. Legyünk etikus vásárlók!
A globalizáció egyik nagy hátránya, hogy a termelőket és a fogyasztókat akár földrészek választhatják el, így a vásárlónak semmilyen rálátása nincs arra, hogy azok a termékek, amelyeket hazavisz a boltból és így az asztalára kerülnek, milyen körülmények között lettek előállítva.
Ennek az elszakadásnak köszönhető, hogy az ún. fogyasztói társadalom nincs tisztában a folyamatokkal, így azok következményeivel sem, pedig lehetséges, hogy ha testközelből látnánk, hogy a fogyasztásunk milyen káros hatással van a globális értelemben vett környezetünk és ezáltal embertársaink életkörülményeire, a természetes környezetre és az állatvilágra is, akkor nagy valószínűséggel nem vásárolnánk meg bizonyos termékeket vagy legalábbis nem annyit. Az olcsó tömegtermékeknek is nagy ára van, csak azt nem mi fizetjük meg.
A fast fashion termékeket például annak köszönhetjük, hogy ázsiai munkások, akik a legtöbb esetben nők és sajnos akár gyerekek is, napi 12-16 órát dolgoznak, ráadásul éhbérért, annyi pénzért havonta, amit mi egy óra alatt elköltünk. Pálmaolajjal még mindig nagyon sok élelmiszeripari és kozmetikai termékben találkozhatunk, azonban azt érdemes tudnunk, hogy a pálmaolaj előállításához pálmákat kell telepíteni, ami miatt naponta kb. 5 Margitszigetnyi esőerdőt irtanak ki felégetéssel, ezzel tovább gyorsítva a klímaváltozást és előidézve számos állatfaj kipusztulását vagy legalábbis megfogyatkozását.
Az etikus fogyasztás egyik legfőbb szószólója egy nagy-britanniai székhelyű egyesület, amely az Ethical Consumer (Etikus vásárló) magazinban azt vizsgálja, hogy az egy-egy termékcsoportot előállító vállalatok környezeti, állatvédelmi, emberjogi és néhány egyéb társadalmi szempontból etikus üzletpolitikát folytatnak-e.
Azt is vizsgálják, hogy a cégeknek milyen gyakran és mekkora környezetvédelmi bírságot kell fizetnie, forgalmaznak-e állatkísérletek felhasználásával előállított termékeket, és vannak-e érdekeltségeik, beruházásaik olyan országokban, ahol diktatúrák vannak hatalmon.
A tapasztalat általában az, hogy a nemzetek feletti vállalatok nem folytatnak etikus üzletpolitikát, ezért is érdemes inkább kisebb, helyi cégek termékeit választani. A környezettudatos vásárló nem csak környezetvédelmi, hanem etikai szempontokat is figyelembe vesz.
7. Higgyünk az egyéni cselekvés fontosságában!
Sokszor hallhatjuk azt az érvet, hogy nem számít az egyéni cselekvés és a környezettudatos vásárlók választása, ha egyszer a gyártók ragaszkodnak a már kifejlesztett és piacra dobott termékeikhez, a kereskedők pedig nem vagy csak nagyon nehezen változtatnak a meglévő kínálatukon. Erre azt válaszolhatjuk, hogy igenis mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit választ.
Akinek számít a környezet védelme, az tegye meg, amit meg tud tenni, akkor is, ha nem látja egyből és közvetlenül a cselekedeteinek hatásait. Csak akkor történik változás, ha elég sokan tesszük le a voksunkat a cselekedeteinkkel is, nem csak a hangzatos szövegekkel a környezet megóvása mellett.
Csak akkor lehetünk előbb-utóbb sokan, ha mindenki egyénileg igent mond a változásra. A világban már több olyan kezdeményezés volt a tudatos vásárlás és fogyasztás témakörében, amely valóban tömegessé tudott válni és éppen ezért sikeres is lett. Ezek mind fontos szabályok lehetnek, de amennyiben városlakóként tengetjük napjainkat, még fontosabb, hogy valahogy próbáljunk túljutni a saját korlátainkon.
Ha van rá lehetőségünk, a fogyasztani kívánt zöldségeket és gyümölcsöket termeljük meg magunk. Ehhez akár már egy kisebb erkélynyi hely is elegendő lehet, de aki kertes házban él, még nagyobb területen gazdálkodhat és a veteményes mellett akár tyúkudvart is tarthat fenn, ahol a szabadon tartott, kertben kapirgáló jószágok adhatják a tojásokat. A változás, a változtatás elsősorban rajtunk múlik.
Hagyjuk el a komfortzónánkat, hogy még sokáig élvezhessük az életet ezen a csodálatos bolygón.