Hogyan alkalmazhatjuk a tiszta termelés szabályait a saját kertünkben? Ismerkedjünk meg a vetésforgó, a növénytársítás, a trágyázás és a komposztálás fogalmával!
Korábbi bejegyzéseinkben már többször esett szó arról, hogy mennyivel jobb, ha egy folyamat vagy tevékenység végén egyáltalán nem keletkezik hulladék, mert ebben az esetben nem kell gondoskodni a megsemmisítésről vagy az újrahasznosításról.
A legjobb szennyezés vagy hulladék tehát az, ami nem is jön létre. Ez persze nagyon ritkán van így és csak nagyon tudatos szervezéssel megvalósítható.
Tiszta termelésről akkor beszélhetünk, ha a termelőfolyamatok egésze úgy zajlik, hogy semmilyen környezetszennyező vagy környezetkárosító hatása nincs, a keletkező hulladékok újrahasznosíthatók és a termelés fenntartásához nincs szükség káros anyagokra, illetve azok valamilyen környezetbarát módszerrel vagy eszközzel könnyen kiválthatók.
Egyáltalán nem biztos, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel és anyagokkal létre tudunk hozni egy 100%-osan tiszta termeléssel működő háztartást, de törekedni mindenképpen érdemes rá.
Ebben a bejegyzésben a kertünk „tiszta” működéséhez és működtetéséhez adunk néhány könnyen megvalósítható ötletet.
A vetésforgó
Ha több éven keresztül ugyanúgy vetünk, tehát mindig ugyanazokat a növényeket ültetjük ugyanazokba az ágyásokba a talajban könnyen tápanyag- és nyomelemhiány léphet fel, valamint elszaporodhatnak a fajtaspecifikus kártevők, amelyek fő károsítói a növényeinknek.
A vetésforgó tudatos alkalmazásával ezek a problémák elkerülhetők. Ha tervet készítünk, könnyebben nyomon tudjuk követni az ágyásainkat és így csak 2-3 évente kerül vissza ugyanaz a növény ugyanarra a helyre.
A növénytársítás
A terméseredmények és a kártevők elleni hatékony védekezés másik teljesen környezetbarát eszköze lehet a növénytársítás tudománya.
A gazdálkodással foglalkozó „régiek” jól ismerték a megfelelő növénytársításokban rejlő plusz lehetőségeket és ezeket alkalmazva érték el, hogy vegyszerek és genetikai módosítások nélkül is optimális terméseredményeket produkáljon a földjük.
A növénytársítás lényege az, hogy olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek nem csak jól fejlődnek az „együttélés” következtében, hanem még erősítik is egymást, mondjuk azzal, hogy az egyik növény fő kártevője utálja a másik növényt. Mivel egymás közelében vannak, így a kártevő inkább másik kertet választ, mint hogy elviselje a közelségét.
Ilyen jó növénytársítás például az eper-fokhagyma kombináció vagy a sárgarépa vöröshagymával ültetve, de jó közösséget alkothat a paprika a bazsalikommal és a krumpli-kapor-saláta elegy is. A cékla, a saláta, a burgonya, a kukorica és az uborka egyébként a legtöbb más zöldséggel jó közösséget alkot, ezeket érdemes minden évben beválogatni a tervezett termésbe.
A körömvirág kiváló talajjavító tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért érdemes a sorok közé ültetni, illetve a legtöbb aromás gyógynövény segíthet elűzni a kártevőket és odavonzani a hasznos rovarokat.
Ilyen például
- a kakukkfű,
- a szurokfű
- és a zsálya is.
Ezeket aztán jól hasznosíthatjuk a konyhában is, finomabbá, jobb ízűvé téve vele az ételeinket.
A trágyázás
A tápanyag megfelelő és elégséges utánpótlását szolgálja a trágyázás. A drága és környezetbarátnak semmiképp nem nevezhető műtrágyákat kiválthatjuk istállótrágyával vagy az általunk előállított komposzttal, melynek készítését, leírását és tudnivalóit a következő pontban olvashatod, de a talajjavítás érdekében alkalmazhatunk ásványi anyagokat (zeolit, alginit, meliorit, riolittufa) is.
Ha a vulkáni hamu még megkövesedett állapotban sem áll rendelkezésünkre, alkalmazhatunk tiszta fahamut, amely kálium tartalma miatt kedvezően hat a veteményesünkre.
A fahamu egyébként sokoldalú anyag, a hamulúg készítésről és a háztartásban való alkalmazásáról egy korábbi bejegyzésünkben olvashattál.
A trágyázást mindenképp körültekintően végezzük, mert vannak olyan növények, amelyek nem kedvelik a frissen trágyázott földet. Ilyenek általában a gyökérzöldségek. Ezeket olyan helyre vessük, ahol az előző évben trágyáztunk utoljára. A tökféléket nem „zavarja” a frissen trágyázott föld, azokat bátran vethetjük bele.
A komposztálás
Egy háztartásban házon belül és kívül is rengeteg olyan hulladék keletkezik, amelyek újrahasznosítását nem kell másra bíznunk, mert megoldhatjuk mi magunk is a kert egy félreeső részében, egy komposztláda segítségével.
A komposztálás egy természetes folyamat, amelyben a szerves anyagok (konyhai és kerti hulladékok) oxigén, megfelelő nedvesség és a mikroorganizmusok segítségével lebomlanak, értékes és tápanyagokban gazdag komposzttá alakulnak, amely anyagot aztán okosan használva értékes és tápanyagokban gazdag talajt biztosíthatunk a növényeink számára.
Mindezzel biztosan jót teszünk a közvetlen környezetünknek és egy év alatt jókora mennyiségű káros gáztól szabadítjuk meg a légkört.
Kitűnő talajminőség-javító tulajdonsága miatt a komposztot a kertészek nagyra becsülik és ennek jeléül szokták barna aranynak is nevezni. Agyagos talaj esetén megkönnyíti a tápanyagok felszívódását a növényekbe, homokos talajnál pedig megnöveli annak vízmegtartó képességét.
A komposztkészítés kitűnő módszere a lehullott levelek és egyéb kerti hulladékok, konyhai hulladékok újrahasznosításának. Nem kell fizetnünk a háztartási és a kerti szemét elszállításáért sem, ráadásul komposzt formájában visszajuttathatjuk a bennük lévő szerves anyagokat a talajba.
Mit tehetünk a komposztáló ládába?
Zöld hozzávalók
Ezek gyorsabban indulnak rothadásnak, nitrogént és nedvességet adva a keverékhez.
A következők lehetnek:
- gyomok, lótrágya, tehéntrágya,
- sárgarépa és más növények zöldje,citrusfélék héja,
- kávézacc,
- elhervadt virágok,
- gyümölcshéj, zöldséghéj,lekaszált fű, széna, levágott sövény,
- elszáradt szobanövények,
- csalán, borostyán, növénytörmelék,
- vizelet.
Barna hozzávalók
Ezek lassabban rothadnak, szenet és rostokat biztosítanak a folyamathoz.
A következők lehetnek:
- avar,
- kartonpapír, tojástartó, papírzacskó,
- elszáradt fenyőfa, ciprus,
- tojáshéj,
- parafa,
- örökzöldek maradványai,
- kukoricacső, tealevél,
- hamu.
Tilos a komposztálóba helyezni a következőket:
- hús- és halmaradékok,
- kutyaürülék,
- használt pelenka,
- tejtermékek,
- fólia,
- cigarettacsikk,
- macskaalom,
- kenyér,
- csont.
Következő bejegyzésünkben visszamegyünk a konyhába, ahol a környezetbarát módon megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket környezettudatosan is feldolgozhatjuk, finom ételeket készítve belőlük a családunknak.