Lassan kialakul az általános egyetértés abban a kérdésben, hogy az ember szerepe a természetben bekövetkező változásokban és az erre jelentősen ható tevékenységének kiterjedtsége a többszörösére növekedett az ipari forradalom óta.
Ez a folyamat egyes emberek általános anyagi jólétének gyors növekedésével párhuzamosan a természeti környezetben új problémák kialakulásával, illetve a már korábban is meglévők súlyosbodásával járt.
A társadalmon belül zajló folyamatok termeléssel, elosztással és fogyasztással kapcsolatos részének lehető legteljesebb körű elemzését és értékelését a közgazdaságtan tudománya végzi el.
Nem szükséges tehát különösebben indokolni azt, hogy a társadalom egészét érintő környezeti problémák okainak feltárása és leküzdése során kiemelt a közgazdaságtan szerepe, illetve az, hogy milyen megközelítést alkalmaz, amikor kialakítja a saját természeti környezetről alkotott képét.
Az ökológiai közgazdaságtan
Ennek a viszonylag újfajta megközelítésnek az a különlegessége, hogy az eddigi gyakorlattal szembe helyezkedve a tárgya olyan gazdasági és társadalmi modellek megalkotása, amelyek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az emberek környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb rendszerekben élhessenek.
Az a korábban még elfogadottként hangoztatott közgazdasági elmélet, hogy a gazdasági növekedés automatikusan társadalmi fejlődéshez is vezet, mert a növekedés eredményei – kisebb mértékben ugyan, de – eljutnak a kisebb jövedelemmel rendelkező rétegekhez is, mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a valóságban nem működik.
Sajnos a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ennek az ellenkezője történik: minél nagyobb és gyorsabb ütemű a gazdasági növekedés, annál inkább nő a különbség a társadalmi osztályok között és növekszik köztük az egyenlőtlenség mértéke.
A napjainkra szinte követhetetlenül felgyorsult technológiai fejlődés pedig tovább erősíti ezt a tendenciát.
Az ökológiai közgazdaságtan művelői szerint a jövőben egyre inkább a „fenntartható munka” lesz az, ami megjelenik és elterjed majd.
Ez a meghatározás azt jelenti, hogy a végzett munkával, annak céljával és értemével érzelmileg is lehet azonosulni.
A változások magukban hordozzák a munka fogalmának teljes átértékelését is, amelynek az lehet az eredménye, hogy sok olyan tevékenység, amit ma a legtöbben nem tartunk munkának (ilyen például a tanulás, a gyermeknevelés, a különböző társadalmi tevékenységek stb.), végül mégis elismerést nyer.
Ezek a folyamatok segíthetik azt is, hogy a technológiai fejlődéssel (robottechnológia megjelenése, automatizálás elterjedése) „feleslegessé” váló emberek újra munkába állhassanak egy teljesen más területen.
Mire van szükség a változáshoz?
Elsősorban a gondolkodásunk átformálására.
Be kell látnunk, hogy az anyagi jólét nem feltétlenül fog együtt járni a szubjektív értelemben vett, jól-létünkkel.
A modern kori társadalmakban az ember jónak nevezhető életéhez alapvető mértékben járul hozzá a fogyasztás, de mostanra az is bebizonyosodott, hogy ezen kívül még sok más tényezőt is figyelembe kell vennünk, amikor erről a témáról kialakítjuk az álláspontunkat és meghatározzuk a céljainkat.
Felelősségvállalás és lokalizáció
A globális piacgazdaság egyik vitathatatlanul káros következménye és velejárója, hogy eltávolítja az egyént az általa meghozott fogyasztói és befektetői döntései következményeitől térben és időben egyaránt.
A vásárló ebben a helyzetben nem gondol bele, hogy miből van az a ruha, amit hord, kik készítették, milyen körülmények közt és ez milyen egyéb következményekkel jár; vagy hogy honnan származik a reggeli kávéja, amit út közben vásárol és egyszer használatos pohárba kapja, amit nem lehet újrahasznosítani sem.
A globalizáció előnyökkel is jár, hiszen utazhatunk bárhová és megvásárolhatunk szinte bármit, azonban jó, ha látjuk és vállaljuk is a következményeket.
Persze gondolkodhatunk úgy is, hogy teszünk a környezetünkért és a hozzánk képest elmaradott országokban élőket támogatjuk azzal, hogy ha erre van módunk és lehetőségünk, akkor környezetbarát és fair trade terméket vásárolunk.
Tudatos fogyasztói döntésekkel tehát változtathatunk azon a rendszeren, amely egyes országok olcsó munkaerejét kihasználva törekszik a profit maximalizálására és egyáltalán nem veszi figyelembe a környezetre gyakorolt káros hatásokat sem.
Az egyén szuverenitása
Az általunk létrehozott fogyasztói társadalom rendszere eljutott arra a szintre, hogy nemcsak korlátozhatja a tudatos döntéseink meghozatalát, de bele is kényszeríthet minket rossz döntésekbe.
Ide tartozik például az a jelenség, hogy a társadalmunkban olyan fontossá váltak az egyes pozíciókhoz tartozó státuszszimbólumok, hogy mára ezek meghatározzák a fogyasztói szokásainkat és döntéseinket is.
A szükségesnél nagyobb autó és otthon, a drágább telefon és ruházat, az étkezési szokások és az ehhez kapcsolódó pazarlás mind olyan dolgok, amelyek az általános közvélekedés szerint a sikeres embert szimbolizálják.
Ez a „mert megteheti” gondolkodás hosszú távon nem vezet sehová, csak a természeti környezet és embertársaink kizsákmányolásához.
Ennél előremutatóbb felfogás az, amikor azt mondjuk, hogy inkább megvesszük a környezetbarát és fair play kereskedelemből származó termékeket abban az esetben is, ha azok esetleg több pénzbe kerülnek, mint az olcsó, de a környezetünkre és társadalmunkra is káros társaik.
A jövő sikeres embere tehát nem fogyasztáscentrikus és döntéseit pedig a környezettudatosság és a fenntartható társadalom felé való törekvés jegyében hozza meg.
Nyomásgyakorlás a döntéshozókra és a cégekre
A fogyasztói szokások fokozatos átalakulása óhatatlanul hatni fog a kínálati oldalra is. Ha egyre többen keresnek például környezetbarát termékeket az olyan szegmensekben, ahol már van választási lehetőség, akkor a növekvő igények fejlődéshez fognak vezetni ezen a területen is.
Ezenkívül fontos, hogy ne csak a rendszeren belüli apróbb változások elérésére törekedjünk, hanem alapvető intézményi és strukturális változások elérésére is.
Amit tehetünk az az, hogy a lehető legtöbb fórumon hangot adunk álláspontunknak és támogatjuk az alternatív kezdeményezéseket, párbeszédet folytatunk, amikor arra lehetőségünk adódik és megmutatjuk az alternatívákat azok számára is, akik még csak most ismerkednek a témával.
A profit fogalma a jövőben
Összességében elmondható, hogy a profit fogalma az ökológiai közgazdaságtan felfogása szerint nem azonos a klasszikus piacgazdaság szemlélete szerinti profittal.
A jövőben a profit azt jelenti, hogy a környezetbarát és ökológiai szempontból tudatos döntéseink segítségével hosszú távon rengeteg pénzt megspórolhatunk és csoportosíthatunk át előremutató célokra a magunk jóléte és a jövő társadalma számára egyaránt.