Egészséges, környezetbarát termékek – élelmiszerek, ételek, tisztítószerek, kozmetikumok. Hívjuk őket bionak, organikusnak, natúrnak, ökonak… Sokszor és sokat halljuk és látjuk leírva ezeket a meghatározásokat, de valószínűleg csak akkor vagyunk tisztában a pontos jelentésükkel, ha igazán szakavatott és értő művelői vagyunk az egészséges és környezettudatos életmódnak.
Ezzel a bejegyzéssel azok számára szeretnénk némi útmutatóval szolgálni, akik még csak most kezdik a környezettudatos életformának a bevezetését vagy már művelik, de eddig nem fordítottak túl nagy figyelmet a fogalmak meghatározására és magyarázatára.
Organikus jelentése, bio jelentése
Igazából nincs különbség!
A szóösszetételek előtagjaként használt görög eredetű „bio”, „öko” és „organikus” szavak egyaránt arra a termelési rendszerre utalnak, amely kizárólag természetes, környezetbarát technológiákat használ ahhoz, hogy egészséges, vegyszermentes és tápanyagokban gazdag élelmiszereket állítson elő.
Ebben az értelemben tehát nincs különbség az „organikus” és a „bio” élelmiszer között.
Az előbbi inkább Amerikában, illetve más angol nyelvű országokban, míg az utóbbi Európában (főleg német nyelvterületen) elterjedt kifejezés és mindkettőre jellemző az, hogy a módszert választó gazdálkodók a hagyományos, a már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazott mezőgazdasági kultúra technikáit és felhasználva
- a lehető legnagyobb mértékig csökkentik a mesterséges anyagok és a vegyszerek használatát,
- környezetvédő és -kímélő módszereket alkalmaznak,
- valamint kerülik az emberre és a környezetre veszélyes technológiák, illetve anyagok használatát.
Ennek értelmében tilos
- a műtrágyák használata,
- az ionizációs besugárzás,
- a génmanipuláció,
- a hormonkezelés,
- és nem alkalmazhatóak gyomirtó szerek sem a növények kártevőkkel szembeni védelmére.
Ezek helyett természetes eredetű anyagokkal, esetenként valamilyen másfajta növény vagy rovar nyújtotta védelemmel, meghatározott talajgazdálkodási módszerekkel oldható meg a kártevő mentesítés. Az organikusan termesztett táplálékok az élelmiszerbiztonság, a tápanyagtartalom és a tápérték szempontjából is jobbak, mint azok, amelyeket nem organikus módszerekkel termesztettek.
A „hagyományos” gazdálkodásban megengedett mintegy 450-féle rovarirtó szerhez képest egy biogazdálkodásban mindössze 7-féle használható, azok is csak időszakosan.
Ezek a szerek viszonylag gyorsan és maradéktalanul lebomlanak, míg a nem organikus termelésből származó gyümölcsökön és zöldségeken még sokáig kimutathatók a felhasznált vegyi anyagok maradványai, amelyeket sajnos a szervezetünkbe is bevihetünk a nem elég alapos előkészítés okán.
Megjegyzés:
Az organikus szó a görög organon (az, ami működik / ezköz, szerv) szóból származtatható. Ebből ered a görög organikosz (szervi) és a latin organicus (szerves). Fő jelentései: életfolyamatokat mutató, élőlényekkel kapcsolatos, élőlények által termelt.
A bio szó szintén a görögből ered. A biosz (élet) szóból származik. Jelentése: élettel kapcsolatos, az élethez tartozó.
Az öko vagy ökológiai termelés, ill. termék fogalmára vonatkozóan hivatkoznunk kell az EU Tanács rendeletére, mely a következőképpen fogalmaz:„Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket.”
Tehát szigorú szabályozás mellett lehet öko módon termelni, illetve a termékünket öko-nak nevezni.
A „natúr” megfogalmazás tekintetében nincs jogi megkötés. Általában a természetesebb módon előállított vagy kevésbé feldolgozott termékeket szokták így hívni, azonban semmilyen garancia nincs rá, hogy ezek az élelmiszerek valóban mentesek lennének a vegyszerektől, adalékoktól, illetve környezekímélőbb módon lettek volna termelve vagy előállítva.
Mi alapján dönthető el egy termékről, hogy biogazdálkodásból származik?
Az Európai Unióban 1992-től törvény határozza meg, hogy mi minősülhet bioélelmiszernek.
Ezt a jogszabályt hazánk 2000-ben vette át, és azóta itthon is csak akkor hozható forgalomba a biológiai, organikus, ökológiai szavakkal, valamint ezek rövidítésével ellátott termék, ha az valóban megfelel a törvényben leírt követelményeknek.
Az eredeti jogszabály az „ökológiai” vagy „biológiai” szavak használatát írja elő, a közhasználatban mégis inkább a „bio” megjelölés a legismertebb.
Az EU országaiból vagy Amerikából érkező termékeken az „organic” kifejezés olvasható inkább, esetenként az adott ország nyelvének megfelelő öko, eko, bio stb. rövidítések mellett.
A törvényi szabályozásnak megfelelően ökotermék (biotermék) az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő. A gazdálkodási mód hivatalos megnevezése „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”, de a köznyelvben a biogazdálkodás, ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezések alatt egyaránt ezt értjük.
Az előre csomagolt élelmiszereknél a gyártó a címkén köteles feltüntetni, hogy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termékről van szó és ilyen címkét csak az használhat, akinek igazolása van róla, hogy az alkalmazott módszerei megfelelnek a meghatározott szabályozásnak.
Ha nem lehetséges a terméket címkével ellátni, például zöldségeknél és gyümölcsöknél, az azt árusító termelőtől elkérhető az a hologramos, bélyegzővel ellátott okirat, amely bizonyítja, hogy érvényes szerződéssel rendelkezik, mint ökológiai gazdálkodás.
Organikus, bio, ökológiai jelölések
Ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel csak azok a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmányok forgalmazhatók, amelyeket a jogszabályi előírások betartásával és elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett állítottak elő és dolgoztak fel.
Az így előállított termék csomagolásán vagy termékkísérő bizonylatán szerepelnie kell, hogy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék, ellenőrizte a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) vagy a Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-2).
A jogi szabályozásnak köszönhetően egyértelműen elkülönül a bioélelmiszer az egyéb közkedvelt, de törvényileg nem meghatározott kifejezéssel ellátott termékektől, mint amilyen például az alternatív, az integrált (speciális környezetkímélő növényvédelemmel előállított), a natúr (természetes), a reform (ez inkább egy hangzatos marketing kifejezés), vegyszermentes stb. elnevezés.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy vásárláskor érdemes a biotermékeket keresnünk, hiszen ezek termesztése, előállítása és feldolgozása során nem használnak mesterséges anyagokat, amelyek a termékben megmaradva vagy felszaporodva hosszú távon akár az egészségünket is károsíthatják.
Hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy minden élelmiszer vagy termék, amit bio jelzővel illetünk, az automatikusan egészséges is a számunkra. Ha például nem tartjuk egészségesnek a tehéntejet vagy akár egy konkrétan megállapított érzékenység miatt nem fogyaszthatjuk azt, akkor hiába lesz az előállítása szempontjából bio, ez csak azt jelenti, hogy a tej tisztább forrásból származik, és a fogyasztása ugyanúgy nem javasolt.
Miért kell többet fizetni azért, ami bio?
Magyarországon jelenleg a biotermékek ára gyakran akár 30-40 százalékkal is magasabb lehet, mint a hagyományosan előállított és megtermelt élelmiszereké.
Ennek elsődleges oka az, hogy a biotermékeket nem lehet nagyüzemi méretekben termelni és feldolgozni, ezért hasonlóan kell rájuk gondolni, mint a kézműves árukra, amelyek árképzése jelentősen eltér a nagy mennyiségben előállított termékekétől.
A másik fontos tényező, hogy a biogazdaságokban a vegyszer- és műtrágyamentes termelés miatt a termésátlag is jelentősen alacsonyabb. Így a költségek arányosan magasabbak az egységnyi hozamra vetítve. Ezt a mínuszt a magasabb árakkal tudják kompenzálni.
Ha előrelátóan gondolkodsz, könnyen belátható lesz a számodra, hogy még mindig jobb ma egészségeset venni drágábban és egészséges életmódra, környezettudatos hozzáállásra törekedni, mint majd ennél jóval többet fizetni különböző gyógyszerekre, orvosi kezelésekre, műtétekre, amikre a megromló egészségünk miatt szorulunk rá az egészségtelen táplálkozással összefüggésben.
Neked kell elgondolkodni azon, hogy mennyit ér meg a számodra egy jobb minőségű élet…
Pingback: Környezettudatos vásárlás – 7 szempont, hogy tudatosabban vásárolj! | Ecocatering blog